A napsugárzás felelős az előző bejegyzésben olvasott hőhatásért, az infrasugárzásért. Azonban más veszélyeket is magával hordoznak a napsugarak. Az ibolyántúli, azaz az UV sugárzás hatását legfőképp a műanyagok és a bitumen érzi meg. Maga a sugárzás önmagában szinte ”ártalmatlan”, az időjárási hatások és az eltalált anyag tulajdonságai befolyásolják a károsodás mértékét illetve a folyamat időtartamát. A károsodás fajtája is különböző, sokféle lehet. A műanyagok esetében a szilárdság és a nyúlóképesség csökkenése, a színének megváltozása, illetve a lágyító anyagok eltűnése, azaz ridegedés lehet jellemző. Ezáltal a műanyag úgymond öregszik, kifárad.
A védekezés sokszor azonos a hőhatások elleni védekezéssel, itt is a védőréteg felhordása a legfontosabb feladat. Műanyagok esetében a sugárzást elnyelő, fénystabilizáló anyagok és színezőanyagok adagolásával lehet megfelelő védelmet biztosítani.
A fagyhatás akár a csapadékhatás, vagy épp a hőhatás közé is besorolható lenne, azonban csak az eredetét tekintve. Az általa keletkezett károsodások nagyban eltérőek. A tetőszerkezetek külső felületén fagyhatás keletkezéséért a felületen megmaradó nedvesség eljegesedése a felelős. Többféle következményekkel is járhat.
A tetőszerkezeten belül is jelentkezhet fagyhatás. Ekkor a pára elleni védelem nem kielégítő, illetve ekkor a tetőszerkezet fagyzónájába épített anyagok nem fagyállóak. A károsodás ekkor az anyagok kifagyásával jelentkezik, ami szilárdságcsökkentéssel és térfogatváltozással is jár, ami miatt további károk is keletkezhetnek.
Ha hideg van, akkor lefagy a tető, mégis mit csináljak? Valóban, az alacsony külső hőmérsékletet nem tudjuk megszüntetni. Így a védekezés a másik ok, a nedvesség keletkezésének kizárásával, megelőzésével lehetséges, illetve fontos a fagyálló anyagok alkalmazása is.
