A lemezeket forrasztással, szegecseléssel vagy korcolással (esetlegesen ragasztással) rögzítjük egymáshoz. Jogos lehet a kérdés, hogy miért is kell egymáshoz rögzítenünk a lemezeket, nem elég egyszerűen a reisser csodacsavarral rögzítenünk? Nem! Számos hatást kell kiállnia a héjazatunknak és ha a szél hatását még ki is állhatja kapcsolatok nélkül, a csapadéknak nem tud ellenállni.
Nem a nagy trafós forrasztásokra kell gondolni, nem kell felcipelnünk a tetőre az esetekben több 10 kilós trafónkat. A forrasztás a horganylemezek esetében a legelterjedtebb. Ilyenkor a lemez anyagánál kisebb hőfokon olvadó fémet használunk. Ebben az esetben az elemek nem tudnak egymástól elmozdulni, illetve a vízhatlan kötésünk is biztosított.
Leginkább alumíniumhoz használjuk. Ez a kötés szilárd kötést biztosít, de nem vízhatlan. A vízzáróság növelhető tömítésekkel.
Ebben az esetben speciális hajlításokkal érjük el a kapcsolatot. Lehetővé teszi az elemek hőmozgását, így az egyik legelterjedtebb kapcsolási technika. Horganylemezek esetében ez nem kivitelezhető, hisz a hajlítások a hengerlés irányával párhuzamosan történnek. A korábban már bemutatott Buschmann Tools Accuseamer falcoló segítségével könnyedén végezhető ez a folyamat. Ja és képzeld, már a webáruházunkban is megtalálod.
Különleges ragasztók segítségével igen erős ragasztások létesíthetőek fémlemez és fémlemez közt, azonban ez a technika általában nem alkalmazható változó hőmérsékletnek kitett helyen.
Mi is az a HORGANY? Nem más, mint cink. Így egyből össze is raktuk, hogy a horganylemez egyenesen cinkből készül. Na de mi a helyzet a horganyzott lemezzel? Sokan azt hiszik, hogy ez a két lemeztípus egy és ugyanaz, azonban ez téves. A horganylemezt teljes mértékben cinkből, netán kisebb mértékű ötvözetet is használnak hozzá. Ezzel szemben a horganyzott lemez alapja legtöbbször acél-, illetve vaslemez, amit cinkbevonattal látnak el, a tartósság növelése miatt.
Mint azt megismerhettük, készíthetünk belőle lemezeket, így ereszcsatornákat, párkányokat és díszeket, trapézlemezt. Ezen felül el is láthatjuk a másfajta anyagunkat cinkbevonattal, mellyel növelhetjük élettartamát. De miért ilyen elterjedt? Miért tartós? Egy 78% cink és 22% alumínium tartalmú ötvözet csaknem olyan erős, mint az acél, és olyan jól önthető, mint egy műanyag. A legnagyobb előnye, hogy nem rozsdásodik. Az élettartama 40-50 év. Környezetünket nem károsítja, újra hasznosítható. Tartóssága miatt nem igényel drága karbantartást.
Ha nedvesség éri a horgany felületét, olyan oxidréteg keletkezik, amely vízben nem oldódik, így a további oxidációtól védi az anyagot. Ráadásul a horganylemez egyenletes felületű. Ezek a okai, hogy a horganyt is felhasználják lemezek készítésére, bevonására.
Milyen trapézlemezt válassz? Kattints ide. Lemez színekért pedig ide.
A vmzinc, elzinc és a nedzink is nagyon elterjedtek, régen megtalálhatóak a piacon. Azonban a legminőségibb elemeket a RHEINZINK gyártja.
„45 évvel ezelőtt a RHEINZINK, mint Európa első építőanyag cink gyártója és feldolgozója, leváltotta a hagyományos pakett-hengerlési gyártási folyamatot egy teljesen új technológiára, a széles-szalag öntési és hengerlési eljárásra. E gyártási eljárás óta számos olyan fejlesztést tudhat a cég maga mögött, ami világon egyedülálló. Ilyen például az előpatinásított felület szabadalmaztatott gyártása, amelynek során az anyag a gyárból kikerülve azonnal olyan elegáns patinás felületet nyújt, ami a natúr felületen csak hosszú idő után képződne a légköri hatásokra. A versenytársak jövőbeni fejlesztéseinek irányát is kijelölte a RHEINZINK, hiszen a legújabb négy termékcsoport bevezetésével ismét kiszélesítette a termékválasztékot: PATINA-LINE, PROTECT LINE, COLOR LINE és INTERIEUR LINE. Ezzel nem csak nagyon magas színvonalú termékeket biztosít a piacon, hanem a felhasználók igényeit is kielégíti maximális szinten. Egyszerűen megvalósítjuk a cég filozófiáját: ALWAYS BETTER, azaz mindig jobbat, mindig jobban.”
Szakembert keresel? Így válaszd ki a megfelelőt!
A szeg a falból is kiesik sokszor, a csavarhoz tipli kell… Valami más?
Mivel jelen esetben nem a vakolatba rögzítünk, így nem kell félnünk, hogy nem tart, kiesik a helyéről. Na de mégis melyik a jobb ilyen esetekben? A kérdésre nem is olyan könnyű felelni, ha nincs némi szakmai ismeret e két rögzítési módról. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Alapvetően a megoldandó feladathoz igazodva célszerű egyik, vagy másik kötési mód mellett dönteni.
A szegezés nagyon régi módszer és nagy előnye, hogy csak egy megfelelő kalapács és szeg szükséges hozzá. Gyors kötést biztosít, ám nemcsak különféle alkatrészek rögzítésére szokás szeget használni, hiszen a képeket pl. a falba ütött szegre, vagy ezekkel felerősített akasztókra szokás függeszteni. Mégis főként famunkáknál alkalmazzák elég széles körben a szakemberek. Elég durva „technika”, de adott esetekben nagyon is hatásos. Lemez rögzítése esetén leginkább a laposfejű szegek használata célszerű. Ám mivel a szegek tartóereje az acél szár és a fa közötti tapadási súrlódástól függ, nem árt a kihúzódását ferdén beütve megnehezíteni, esetenként ferde irányba történő beütésükkel. Nos itt el is érkeztünk egy negatívumhoz.. A szegelt rögzítések tartósságát a hosszuk és az átmérőjük helyes megválasztásával, továbbá a szegek számának növelésével célszerű erősebbé tenni. A faanyagok beütéskori elhasadása pedig a szeg hegyének megütésével és eltolt sorba való beütésével csökkenthető. A szegezés tehát még ma sem nélkülözhető, de általában csak durvább munkákhoz, vagy ideiglenes gyorskötésekhez célszerű használni.
A facsavaros kötéseket főként nagy tartóerejű tartós rögzítésekhez célszerű használni. „Szóval ha erős kötést akarok akkor csavarozok, nem is olvasok tovább.” – jelenleg jogos lehet a gondolat, de várj, van még jobb is! A facsavarok méretválasztéka igen nagy és a fejkialakításuk sem egyforma. A legáltalánosabbnak mondhatók a süllyesztett fejű facsavarok, amelyeknek még külön süllyesztéket is kell készíteni. A fejük általában már ún. kereszthornyolású, amihez megfelelő, lehetőleg cserélhető betétes csavarhúzó nyél szükséges. A kötések kialakításánál nemcsak a megfelelő csavarátmérőt, hanem a szárhosszúságukat is helyesen kell megválasztani. Viszont ezek szinte alap tudnivalók.. Ami fontosabb, hogy nem csak a szeggel lehet megrepeszteni a fát, hanem csavarozással is. De akkor mégis mi a megoldás?
A német csavarkirály nevéhez kapcsolódik egy király csavar, ez a DRIBO A4. Korrózióálló, tartós, minőségi. Rendben, de mivel jobb, mint egy hagyományos acélcsavar? A DRIBO A4 alkalmas a keményebb fafajtákhoz is, ahol egy átlagos csavarral előfúrás nélkül nem lehetne dolgozni. Ez a csavar ott is gond nélkül biztosít pontos, repedésképződés nélküli kötést. Mindemellett minimális erőkifejtés szükséges a becsavarozásához, mivel a fúrószegmens különleges elrendezése lehetővé teszi az önbecsavarozó hatás megjelenését.
Tehát mielőtt rögzíteni szeretnél valamit, állapítsd meg a fa tömörségét, majd azt, hogy milyen könnyen tudsz benne kárt tenni. Aztán lényeges, hogy bekapcsoljuk a rádiónkat is, hisz a sok egymás utáni rögzítés monotonná válhat.
Fontos az egészséged? Szeretnéd, ha sokáig kiszolgálna a tetőszerkezet? Akkor fontos, hogy a héjazat rétegeit, a padlásteret is szellőztetnünk kell. Szellőzés hiányában a dohosodás mellett, hosszabb távon kialakulnak penész, illetve gombatelepek is. Egyéb egészségügyi mellékhatásaik mellett felgyorsítják a tetőszerkezet öregedését, a fa szerkezetek pusztulását egyaránt.
Az átszellőztetés lényege, hogy a friss levegő az eresznél beérkezik a padlástérbe, s általában a gerinc alatt, a szellőzőcserepeken keresztül távozik. Ennek alapján tehát van beszellőzés, illetve kiszellőzés. A tetőgerincen tehát kiszellőző nyílások találhatók, melyeknek szabad keresztmetszete a hozzátartozó tetőfelület legalább 0,05%-a legyen. A légrés magasságának méretezésekor mindenképpen figyelembe kell venni az ellenléceket és szarufákat, amelyek a szellőző teret le fogják szűkíteni, valamint ügyelni kell az egyes szellőzőrácsok szűkítő keresztmetszetére is.
Az egyszeres átszellőztetés esetén légmozgás csak a fedés és a fólia között van. Itt az alátétfólia alatt nem alakul ki légrés, mert a hőszigetelés a szarufával egy magasságban helyezkedik el. Ebben a légtérben vezetődik el az a nedvesség, amely átjutott a fedésen, illetve az, ami a belső páratartalomból csapódott le. Így a funkciója összetett, a nedvességet kivezeti az eresz irányába, ugyanakkor kiszellőzteti a légteret és padlásteret a gerinc irányába.
Ebben az esetben két átszellőztetett légréssel találkozhatunk. A felső légréssel a fólia és a fedés között, az alsóval a fólia és a hőszigetelés között. Ez esetben a hőszigetelés nem ér fel teljes mértékben a szarufa magasságáig, ezért alakul ki két légrés is. Ebben az esetben a fólia nem páraáteresztő és a felső légrés kapja azt a szerepet, amelyet az egyszeres szellőztetésnél ismertettem. Téli időszakban a lakótér felől érkező nedvesség, pára a hideg fóliához érve lecsapódik. Ekkor kap szerepet az alsó légrés, amely segítségével a huzat leszárítja a párát a felületekről, megakadályozva annak visszacsepegését.
Munkánk során a cserepeslemez szellőző, szellőztetés megtervezése és kivitelezése is külön figyelmet kap. A pontos, jó kivitelezés rendkívül fontos, hiszen egy optimálisan szellőző tetőszerkezettel jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani. A hatékonyan működő tetőszellőző-rendszer ugyanis – magas hőmérsékletnél – elvezeti a héjazat alatt felgyülemlett hőt, alacsony hőmérsékleten pedig megakadályozza az ereszeket eltömítő jégcsapok, fagyások létrejöttét. Az előbbiekben említettem, hogy a szellőztetés által a levegő mindig felfelé, az eresz irányából a gerinc felé távozik. Ezért is fontos, hogy a vízzáró gerincünk közelében szellőzőket helyezzünk el. Számos szellőztetési eszközt találhatsz webáruházunkban a https://keribadogdirect.hu/tetokiegeszito/tetoszellozo oldalon.
Természetesen nem csak a tetőhéjazatunknak kell megfelelően szellőznie. A lakótér szellőztetése épp oly fontos, hisz a pára itt a lecsapódását követően gyorsabban alakul át penésszé, illetve gombává, ha nem vesszük észre időben. Ebben az esetben az egészség- és szerkezetkárosító hatása mellett az esztétikai megjelenést is le kell küzdenünk. Azonban mindemellett a Lindab által javasolt lakossági hővisszanyerő szellőztetőrendszer nem csupán javítja a beltéri levegő minőségét, de újra felhasználja az épületben keletkezett hő (elektromos berendezések, fűtés stb.) energiáját. A hővisszanyerő szellőztetőrendszer lényege, hogy a kifújt elhasznált levegő átadja a hőjét a beszívott friss levegőnek.
A Lindab lakossági szellőzéstechnikai csomag lényege az energiatakarékos és légtömör Lindab Safe® légcsatornarendszerben rejlik. A Lindab által javasolt megoldásokkal háztartásonként akár 7000 kWh energiát lehet évente megtakarítani. Mindezek mellett a rendszeren keresztül beérkező levegő pollenektől és egyéb káros anyagoktól is mentes. A szellőztetőrendszer kiépítése hosszú távú, biztonságos befektetés, karbantartása pedig egyszerű és nem időigényes. Erről részletesebben a https://www.lindab.hu/inspiracio/legtechnika/lakossagi-szelloztetes/ oldalon olvashatsz és természetesen a termékek nálunk is megvásárolhatók.
Ebben a bejegyzésben a külső hatások végére is érünk. Hátra van a mechanikai, a biológiai és a vegyi hatás. Legfőképp a nedvességgel összeegyeztethetőek ezek a hatások. Azonban miért nem kerültek a csapadékhatáshoz ezek a kategóriák? Azon felül, hogy nedvesség a páratartalomból, lecsapódással is keletkezhet, más hatásokat is kivált ez a héjazatunkon.
Ez a hatás már a tetőszerkezet építése közben is jelentkezhet, a gondatlan, szakszerűtlen kivitelezés következtében. Ezért is olyan fontos, hogy az építményeink héjazatát szakemberrel csináltassuk. (Vagy, hogy sok Élfalc bejegyzést olvassunk.) Gyakoribbak az üzemeltetés során keletkezett károsodások. Ennek a nagy része a nem rendeltetés szerinti használatból ered. Ilyen szempont alapján a nem járható lapostetők különösen ki vannak téve a veszélynek, hisz az érzékeny, lágy csapadékszigetelések a jelentéktelennek tűnő hatásokra is könnyebben sérülnek. Ezek közül is kis felületen ható nyomóigénybevételek, a tetőfelületen képződött hó és jég kaparással végzett eltávolítása, vagy esetleg a közlekedés okozta szigetelésátszúródás, -felszakadás a legkockázatosabb lehetőség. Természetesen egy szakember minden esetben számol rendeltetésszerű hatásokkal is. Ilyen a hóteher, a tetőburkolatot, szigetelést terhelő rétegek önsúlya, illetve terasztetők esetében a személyek súlya. Ezek a hatások ellen könnyen lehet védekezni, a precíz megtervezés azonban elengedhetetlen.
Ez a hatás leginkább korrózió formájában jelentkezik, amely egy kémiai vagy elektrokémiai folyamat (bár gyakran együtt jelentkeznek). Ez származhat a külső légtér szennyezettsége miatt a tetőszerkezet gáznemű és folyékony anyagok hatásainak is ki van téve. Ez a nedvességhatás a héjazat belsejéből is származhat.
A kémiai korrózió egy oxidációs folyamat, ahol a levegő oxigénje reakcióba lép az anyag külső rétegével. Alumínium esetében a keletkezett korróziótermék egy réteget alkot az anyagon, így ez gátolja a további károsodást. Más esetekben, például vas esetében a korróziótermék nem képez védőréteget, sőt fokozza is a korrózió ütemét.
Ez a hatás a nedvesség és az elektrolitok jelenlétében alakulhat ki, amikor elektronáramlás lép fel két eltérő potenciálú anyag között, ez az úgynevezett galvánelemhatás. Így ez a hatás létrejöhet eltérő potenciálú fémek közt is, sőt még azonos fémszerkezet különböző feszültségű részei között is. A feszültségkülönbség hatására, nedvesség jelenlétében, elektromos áram keletkezik, hidrogén fejlődik, közben pedig a „kevésbé nemes” fém feloldódik.
Vegyi hatás a tetőszerkezetbe beépített, egymással érintkező anyagok egymásra gyakorolt kedvezőtlen hatása is. Ilyen például a PVC és a bitumen, polisztirolhab és az oldószeres anyagok érintkezése Ekkor ridegedés, oldódás, minőségromlás, vagy esetleg teljes tönkremenetel lehet a következmény. A vegyi hatás ellen a legjobban az anyagok helyes megválasztásával lehet védekezni. Lényeges, hogy minden egyes tetőréteget a megfelelő anyagból készítsünk. Továbbá fontos a szerkezeti elemek korrózióálló kialakítása is.
Ez a hatás is leginkább nedvességeredetű. A lapostetőkön megmaradó csapadék, vagy akár a héjazaton átjutó nedvesség lehetőséget ad az algaképződés, gombásodás, vagy rovartenyészet kialakulására. Ezek egyes építőanyagokat megtámadhatnak és a bomlasztó hatásukra tönkre is teheti azokat. Ez ellen a hatás ellen is a legmegfelelőbb védekezés a helyes szerkezeti kialakítás, a tökéletes vízelvezetés és esetenként a hatékony szellőztetés.
